Belépés

Forrás: hazforum.hu

Köteles vagyok eltűrni, hogy a lakóközösség megbízottja bejuthasson a lakásomba?

Sokan nem tudják, de valóban vannak helyzetek, amikor egy társasházi lakás tulajdonosát a törvény kötelezi arra, hogy az ingatlanába történő bejutást tegye lehetővé a közösség megbízottja számára. A bejutási kötelezettséggel kapcsolatban összegyűjtöttünk néhány szemléletes példát.

Nemrégiben egy vidéki nagyvárosban lakó olvasónk érdekes esetet osztott meg velünk. Évekkel korábban lakást vásárolt egy panelházban. A társasház – még az előző tulajdonos idején – homlokzati szigetelést kapott, ám a szigetelési munkálatokból kimaradt egy a szomszéd lakáshoz tartozó nagyobb faldarab, amelyet csak az ő erkélyükről lehetett elérni.

A vételt követően az új tulajdonos elbontatta a burkolást akadályozó üvegfalat, és megegyezett a közös képviselővel, hogy engedi befejezni a szomszéd hőszigetelését.

Teltek-múltak az évek, mígnem a közös képviselő elérkezettnek látta az időt a munkálatok elvégzésére. Olvasónk továbbra is hajlandónak mutatkozott az együttműködésre, de kérte, hogy „utolsó hónapos” terhes feleségére való tekintettel időben végezzék el a munkát. Valamiféle kötbért is szeretett volna kikötni, hogy a vállalkozót a határidő betartására ösztönözzék, de a képviselő ettől elzárkózott, és csak annyit közölt: „tűrésre vannak kötelezve”.

A Társasházi  és Lakásszövetkezeti törvény valóban rendelkezik a „tűrési kötelezettségről”

A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 20. szakasza (népszerűbb elnevezéssel, és helytelenül: paragrafusa) a következőket írja erről:

„20. § (1) A tulajdonostárs köteles: … b) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, …”

illetve a 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről 42. szakasza:

42. § (1) A tag alapvető kötelezettsége, hogy...

c) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tag, továbbá a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,

A törvény tehát tényleg előírja a társasházi és lakásszövetkezeti tulajdonosok számára a lakásba történő bejutás biztosítását, különös tekintettel a szükséges ellenőrzések elvégzésére, valamint a rendkívüli káresemények és a veszélyhelyzetek elhárítására – a bentlakók szükségtelen háborítása nélkül.

Ennek megfelelően a bevezetőben szereplő vidéki példa jó pár sebből vérzik. Nézzünk néhány igazán indokolt esetet a bejutási kötelemmel összefüggésben!

A következő példák bemutatásához a THT „Társasházban él? Önnel is megtörténhet! c. könyvsorozatát hívtuk segítségül. A könyvsorozat egyik fejezete nálunk is letölthető, méghozzá ingyenesen. A könyvsorozat egyébként a kiadótól vásárolható meg közvetlenül.

Beázik az alsó lakás, a felső tulajdonosnál található csőszakasz miatt – mi a teendő?

Ebben az esetben az alsó lakónak (lehetőleg írásban) kérnie kell a közös képviselőt, hogy szólítsa fel a felette lévő tulajdonost a bejutás biztosítására, és a csőfeltárás, hibaelhárítás lehetővé tételére. Ha erre a felső lakó nem hajlandó, akkor az illetékes önkormányzattól lehet segítséget kérni. Birtokháborítási ügyekben – ez is oda tartozik – többnyire a jegyzőhöz tartozó Hatósági Iroda, illetve annak egyik előadója szokott eljárni.

A kötelezően előírt gázhálózat- és fogyasztó-ellenőrzés szintén a „tűrési kötelezettség” alá tartozik?

Természetesen; vagyis, ha a lakó elutasítja a vizsgálatot, és nem engedi be a gondnokot, szerelőt, akkor (többszörösen is) törvényt sért. A bejutás érdekében – a már fentebb leírtaknak megfelelően – a helyi önkormányzat birtokvédelmi előadójához lehet fordulni.
Mi a teendő akkor, ha egy nem lakott lakásba szeretnénk – pl. sürgős hibaelhárítás vagy veszélyhelyzet miatt – bejutni?

A befektetési céllal vett ingatlanok és a külföldi tulajdonosok növekvő száma miatt ilyen esetekkel is egyre többet találkozni. A lakatlan (és elérhetetlen tulajdonosú) lakásokba történő bejutáshoz először szintén hatósági közreműködést kell kérni. Ha a sürgősség miatt nincs mód a hatósági jóváhagyásra, akkor a közös képviselő két tanú jelenlétében – minél kisebb károkozással (pl. zárszerelő bevonásával) – kinyittathatja az üresen álló ingatlant. A bejutást és a sürgős hiba, vészhelyzet elhárítását, valamint a zárcserét ilyenkor érdemes fényképekkel dokumentálni. Végezetül a tulajdonost értesíteni kell, többek között arról is, hogy hol veheti át az új kulcsokat a „feltört” lakásához.